Német László -Kisebbségben pdf


    Seeders : 0      Leechers : 0

Torrent Hash : 3BFB6EA32E88D4C69AF171AD385DBA9DCFAEC6B3
Torrent Added : 1 Year+ in Other - E-books
Torrent Size : 4.59 MB


Német László -Kisebbségben pdf
Fast And Direct Download Safely And Anonymously!








GamesToday.org

Note :

Please Update (Trackers Info) Before Start "Német László -Kisebbségben pdf" Torrent Downloading to See Updated Seeders And Leechers for Batter Torrent Download Speed.

Trackers List

Tracker NameLast CheckStatusSeedersLeechers



Torrent File Content (1 file)


Too many Files to show...


Description



"Épp nekem jogom van a zsidókérdésr?l néhány szót ejteni
..."1 

Vázlatok Németh László esszéi, tanulmányai alapján "zsidókérdéséhez"


Németh László 1901-ben Nagybányán született, apja ott volt tanár. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, de a szünid?ket apja rokonainál: Szilason töltötte. Elvégezte az orvosi egyetemet, el?ször fogorvosként, majd iskolaorvosként m?ködött. 1925-ben a Horváthné meghal c. m?vével megnyerte a Nyugat novellapályázatát, és megindult írói karrierje, mely a harmincas években bontakozott ki igazán. Regényei, drámái, novellái az országhatáron belül és kívül is ismertek. (1965-ben Herder-díjat is kapott Kodály Zoltánnal együtt.)

Életm?vének legvitatottabb darabjai tanulmányai és esszéi. Németh László a magyar irodalom felvirágzását várta esszéit?l, s a magyar írók egy csoportjától remélte, hogy megteremtik az erkölcsi alapú nacionalizmus példáit, azokat az új m?veket, melyek a veszélyben lév? nemzetet hivatására ébresztik. Az 1928-ban írt Ady-tanulmányában pontosan megfogalmazza írói ars poeticáját: "Az író munkásságának esztétikai értéke szétválaszthatatlan próféciájának társadalmi súlyától."2 Tanulmányaiban a magyar kultúra különleges tartalmait, a különbözés sajátosságait kereste mindenek el?tt. A zsidó problematika (zsidó irodalom - magyar irodalom, magyar-zsidó irodalom, zsidók az irodalmi élet szervezésében, zsidók mint lapalapítók és mecénások, stb.) ezért hamar jelentkezik esszéiben, s ennek folyományaként kutatta az "idegen szellem" káros hatásait, pl. Ignotus, valamint a Költ? és mecénás c. 1927-ben írt cikkeiben. Németh László "zsidóság-élménye" középiskolás éveire nyúlik vissza. Magam helyett c. önéletrajzában serdül?kori élményeit vizsgálja s ezeknek egyik kérdése: miért mások és miben mások a zsidók, mint mi. Ha valamilyen felületes megjegyzést tett az iskolában, egyik öreg vegytan tanára azzal pirított rá, hogy elzsidósodott.3

"A háború utáni kor két fontos eleme jelenik meg az emlékekben. A zsidó másság és az elzsidósodás veszedelme. Nyilvánvaló, hogy egyik képzet sem volt csupán a fiatal diák élménye: a "mi" és a "mások" dichotómiája a közbeszéd részévé vált, s mint elfogadott közhely hivatkozási pontjává a további diskurzusnak. Az egyik zsidó fiú ostoba, magyarellenesnek értelmezhet? kijelentést tett az órán. Kiközösítik. Németh László erre így emlékezik: "Én ebben a szakadásban másképp viselkedtem ... Hogyne, hisz közben átértem a Nyugat vallására; annak a f?munkatársai közt pedig minden második zsidó. Ady nagyszer? ajánlásokban küldte nekik a verseit ...



Ha ? még elverni sem hagyja magát közülük, hát én hogy bántsam ?ket ? Olyasformán gondoltam, hogy a zsidóknak vannak visszataszító tulajdonságaik, de van valami nagy kovász-hivatásuk s Adyék ezt látják jobban énnálam is. Lám, a Nyugat sem lesz meg soha, ha ?k el nem kezdik keleszteni az országot. Az íróféle pedig éppen ott próbálódik ki, hogy az eszmei rokon többre tudja becsülni a vér és hajlam szerintinél. Biztos, hogy a zsidók mások, mint mi.

Németh László fordulata a "zsidókérdésben" ugyancsak a Nyugat körüli csaták következnének. Az err?l szóló beszámolót ismét visszavezeti a gyermekkori élményekre. "Zsidó iskolában, zsidó barátok között n?ttem föl, s ismerem e nép minden érdemét, kedvességét, szépre kaphatóságát. Engem, a díszgójt kényeztettek, reklámoztak, de sohasem fogadtak maguk közé. Állíthatom, hogy ezekben a 14-16 éves fiúkban már kész volt velem, a baráttalan, ?szintén vonzódó fiúval szemben a fajiság kínai fala."4

Filozófiai gondolkodását áthatották Dilthey, Ortega és Spengler m?vei. F?ként Spenglert érezte közel magához hiszen így írt: "Spengler tételeit én magam is "házifogalmazásban" adhatom, nem az ? szavaival, hanem régibb tanulmányaim formuláival, annyira kész mederbe ömlött, amit mondani akart."5 Elutasította a XIX. század új eszményeit, a bel?le kinöv? kapitalizmus és a marxi szocializmust, melyet a kor veszélyes termékének látott. A kortárs magyar történészek közül leginkább Szekf? Gyula m?vei foglalkoztatták, különösen a Három nemzedék, amelyhez A magyar élet antinómiái címmel tanulmányt is írt. Szerinte a második nagy ellentmondás a magyar történelemben a zsidóság és a kapitalizmus kapcsolatában rejlik. Sajátos, egyéni képpel festi le zsidók és nem zsidók együttélését a kapitalizmus keretei között: "A magyar életer? megtorpanásának egyik jele, hogy a kapitalizmus növekedési korszakával nem tudott vele n?ni, ... kapitalizmusát bérbe adta, úgy, hogy a nagyipar fejl?désének a szervei nem bel?le n?ttek ki, hanem belen?ttek; afféle remeterák virágállat szimbiózisba került egy másik néppel, anélkül, hogy remeterák és virágállat élettani egyensúlyát biztosítani tudta volna."6 Szekf? érvelését átvéve elfogadja azt, hogy a zsidók b?nösök a forradalom kirobbanásában: "... a zsidóság egy felületes asszimiláció színe mögött, mely gyorsaságán kívül akkori hitványságunk miatt sem lehetett más, mint felületes, megszállta mindezt, ami egy modern államot modernné tesz, s miután munkaadója lett munkásságunknak és irodalmunknak, forradalmi szervezeteivel elsöpörte mindazt, ami az országban még ellenállt neki."7 A zsidóság fenti "hibás m?ködésének" okát mind Szekf?, mind Németh László ugyanarra az okra vezeti vissza: a magyarság életképtelenségére. A forradalmak után fellép? antiszemitizmus összefüggésbe hozza a szerinte megoldatlan zsidókérdéssel, s a következ?képpen érvel az antiszemitizmus ellen:



"... ahelyett, hogy a zsidókérdést els?sorban magyarok és magyarok ügyének tekintette volna,melyet csak magunkbaszállással lehet megoldani, a zsidóság legártatlanabb, legvédtelenebb részére vetette magát /ti az antiszemitizmus/, s vérig sértette a polgárok egy csoportját, amely b?neinek csakhamar réginél is nagyobb mértékben lett hitelez?je. Kiközösítette a kevésbé jómódú zsidókat, kinyomta ?ket az államgépezetb?l, megapasztotta számukat szabad értelmi pályákon, ...Megtörte ezzel a zsidóság hatalmát ? Nem ! A zsidó kapitalizmus egy-kett?re összeszövetkezett az ellenforradalmi rendszerrel, alkalmazkodott az új urak b?neihez és meger?sítette kiváltságaikat."8 A fenti gondolatmenetb?l kiderül, hogy Németh László egyrészt b?nös és ostoba dolognak tartja az antiszemitizmus, másrészt meg van gy?z?dve arról, hogy, létezik valamiféle b?nös "zsidó hatalom", amely tönkreteheti a magyarságot.

Néhány sorral lejjebb a következ?képpen jellemzi kora zsidóságát: "Érzi, mert érezheti fölényét ezzel a társadalommal szemben s érzi azon túl is amennyire érezheti. Csak ki kell böjtölnie ?t, s üt a visszafizetés órája. Nacionalizmus ez, izzó nacionalizmus, kommunista, liberális, humanista jelszavak alatt."9 Németh László nem sok reményt f?zött a megbékéléshez, szerinte ehhez "a magyar zsidóság nagy bels? forradalma kell" és az "önkritika", amelyr?l úgy gondolta nem tartozik a zsidó erények közé. Utolsó mondatával igyekszik feloldani eddigi pesszimizmusát: "A zsidókérdés megoldható -nem botokkal vagy "humanista" szembeköt?sdivel-, hanem új magyar erkölcsiséggel, mely a zsidóságból, mint értéktisztel? népb?l, az els? türelmetlen mozdulat után, hiszem, hogy a kiválóság féltékeny versenyét fogja kiváltani."10

"A magyarországi asszimiláció történeti, szociológiai, gazdasági feltételeit Karády Viktor m?vei dolgozzák fel. A magyar történetben és irodalomban az asszimiláció kérdését szinte a folyamat kezdetét?l kérdésessé tették, az ide vonatkozó viták csúcspontja is a harmincas évekre tehet?, egyik oldalról Farkas Gyula, illetve Németh László m?veivel (Az asszimiláció kora a magyar irodalomban, Kisebbségben), a másik részr?l Pap Károly és Tábor Béla (Zsidó sebek és b?nök, Vádirat a szellem ellen) m?ködésével illet?leg a magyarországi neológ asszimiláns identitás és a kultúrcionizmus (ha tetszik, Szabolcsi Lajos és Patai József) vitájával."11

1939-ben a háború el?szele az eddigieknél is er?sebben keltette fel a nemzeti veszélyérzetet, ekkor írta Kisebbségben c. tanulmányát, "melyben a magyar polgári fejl?dés szervetlenségét igyekezett kimutatni, és a tragikus sorsú, háttérbe, "kisebbségbe" szorított, de értékesebb és és jellegzetesen magyar szellemeket, mint az "örök magyarság" képvisel?it kutatta múltunkban."12



"Kétségtelen, hogy Németh László a Farkas kötetét recenzáló Szekf? Gyula felhívását követ?en fogott hozzá a Kisebbségben megírásához."13 Nagyív? irodalomtörténeti esszéjében sajátos esztétika alapján osztályozta a magyar írókat, költ?ket, s bár nem minden esetben használta a szavakat, de szigorú ítéleteiben felismerhet? az elhíresült "mély-magyar", "híg-magyar" kategória. "Mély-magyar" a kárhozó, lemaradó, de igazi nemzeti értékeket alkotó tragikus sorsú alkotót, "híg-magyar" alatt a kevésbé, a csak felületesen magyar, de ennek ellenére vagy éppen ezért érvényesül?, felszínes és felszínen maradó írót értette. A tanulmány végén számotvetett a magyar nép sorsával, amelynek sorsa szerinte csak az lehet, ami a szomszéd népeké. Az esszé utolsó két bekezdése egy újabb ars poetica: a magyar író legyen aszkéta, készüljön fel a szörny? szenvedések elviselésére, szava pedig "legyen a mély-magyarság szava", kell, hogy fontos legyen számára egy széleskör? európai m?veltség birtoklása, a magyar író tartson a szegényekkel ("a szegényeknek négyötöde magyar s az elnyomóknak négyötöde nem az"), s ne féljen a magányosságtól, ha nem lel társakat. Majd levonja a végs? következtetést: "A magyar ügy ma egész határozott, majdnem vallásszer? valami; egymást gy?löl? emberek együtt vannak benne, s egymást becsül?ket elválaszthat. Erre a vallásra kell átkeresztelkedniök, akik velünk akarnak maradni."14 Németh László e m?vét, a Kisebbségben-t az utóbbi id?ben sokféle szempontból, szemszögb?l feldolgozták, megvitatták. Lackó Miklós a Kisebbségben-t kísérletnek tekintette, amely "a magyar szellem, az értelmiségi elit történelmi magatartásának elemzésére" irányult.15

Bárdos Judit abban látta alapgondolatát, hogy Németh megítélése szerint a magyarság "nemcsak Európában van kisebbségben, ... kis létszámú nép lévén, hanem a "mélymagyar", az igazi magyar saját hazájában is kisebbségbe szorult." Mindez a "káros kiválogatódás és a nagymérték? asszimiláció," vagyis "a hígmagyarok és a jöttmagyarok miatt" jöhetett létre.16

Grezsa Ferencnek, Németh László életm?vének talán legalaposabb ismer?jének, véleménye szerint a Kisebbségben "alaprétege -Farkas Gyula könyvének bírálatába foglalva- az asszimiláció és disszimiláció problémaköre."17

1939-ben írott, Kisebbségben cím? munkájával Németh László, napjainkig sugárzó hatással, ideológiát, célt és f?ként szókincset adott sokaknak. Szerinte a tradicionális magyar vezet? rétegek morális gyengesége vezetett a 19. században a nyugati eszmeáramlatok felszínes átvételéhez. A magyar származású vezet? réteg nem dolgozta fel a hazai viszonyok számára a liberalizmus és a felvilágosodás eszméit. "Híg-magyarságuk" els?sorban morális kategória



Németh Lászlónál, míg mély-magyarokat els?sorban a kálvinista falvak parasztjai és az igazi népi írók között talált. (Arra egyébként Szerb Antal és Babits Mihály már 1939 nyarán fölfigyelt, hogy a "híg"-magyarnak nem a "mély", hanem a "s?r?" lenne a logikus ellentéte ...) Németh szerint a XIX. századi fejl?dés f? haszonélvez?i, a magyar kultúra tönkretev?i a "jöttmagyarok", a "félmagyarok" (németek, szlávok és f?ként a zsidók) voltak. Németh László, mint ez Szárszón elmondott beszédéb?l is kit?nik, egyformán rossznak tartotta, ha a világháborúban a németek, az oroszok, vagy az angolok gy?znek. Megoldást a kilátástalan helyzetben szerinte csak az kínál, ha a faji és szociális alapon álló magyar értelmiségiek összefognak. Erre -szerinte- maga a történelem szolgáltat lehet?séget. A zsidótörvények az asszimiláns zsidókat, a náci Németország sikerei pedig a hazai németeket választják le a magyarságról -írta 1939-ben.

Related torrents

Torrent NameAddedSizeSeedLeechHealth
1 Year+ - in Other514.78 MB00
1 Year+ - in Other514.78 MB00
1 Year+ - in Other2.13 GB00
1 Year+ - in Other514.78 MB00
1 Year+ - in Other514.78 MB00
1 Year+ - in Other3.28 MB00

Note :

Feel free to post any comments about this torrent, including links to Subtitle, samples, screenshots, or any other relevant information. Watch Német László -Kisebbségben pdf Full Movie Online Free, Like 123Movies, FMovies, Putlocker, Netflix or Direct Download Torrent Német László -Kisebbségben pdf via Magnet Download Link.

Comments (0 Comments)




Please login or create a FREE account to post comments

Latest Searches